Gyakran ismételt kérdések a vastagbélszűréssel kapcsolatban


Más fejlett országokhoz hasonlóan hazánkban is megkezdődött a szervezett vastagbélszűrés, amely az 50-70 év közötti, tünetmentes nőket és férfiakat egyaránt érinti. A szűrés segítségével a vastagbéldaganat kialakulására utaló jelek időben felfedezhetők, ezzel a betegség megelőzhető vagy jó eséllyel gyógyítható. A szűrést kétévente szervezi meg a mindenkori, jogszabály által kijelölt intézet. A szűrésre jogosultak meghívólevél formájában értesülhetnek a szűrés részleteiről.

A vastagbélszűrés kétlépcsős: először a székletben szabad szemmel nem látható vér (ún. okkult vérzés) kimutatása történik, amihez otthon kell mintát venni, majd azt a laboratóriumba postai úton, elsőbbségi küldeményként eljuttatni. Akiknek vért találnak a székletében, azoknak a háziorvosuk ad beutalót a vastagbéltükrözésre, amit a járóbeteg szakrendelőben/szakambulancián végeznek el.

A szűrésen minden 50-70 év közötti nőnek és férfinak érdemes részt vennie akkor is, ha egészségesnek érzi magát vagy egészségesen él. A vastagbéldaganatok későn okoznak jellemző tüneteket, ekkor a betegség általában már előrehaladott stádiumú. A daganat korai (többnyire tünetmentes állapotban) felismerését kizárólag a vastagbélszűrés teszi lehetővé, amely alapvetően meghatározza a betegség gyógyíthatóságát, ezáltal a gyógyulás esélyét.

A fejlett országok közel mindegyikében már bevezették vagy tervezik a szervezett vastagbélszűrés bevezetését. A vastagbéldaganat a második leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés hazánkban, annak ellenére, hogy az egyik leghatékonyabban megelőzhető betegségnek számít. Azokban az országokban, amelyekben a szűrést már bevezették, kevesebben halnak meg ebben a típusú betegségben.

A szervezett szűrés ingyenes mindenkinek, aki Magyarországon érvényes társadalombiztosítással rendelkezik. A székletvér mintavételi csomag, a laboratóriumi teszt, a vastagbéltükrözés, az esetleges altatás, valamint a szövettani vizsgálat egyaránt térítésmentes. A vastagbéltükrözést megelőző béltisztításhoz szükséges készítmények viszont nem ingyenesek. Ez utóbbiak beszerzésében és alkalmazásában a háziorvosa nyújt segítséget. A székletvér kimutatása, illetve a vastagbéltükrözés magánrendelés keretében is elérhető, azonban ezek a rendelések nem részei az országos vastagbélszűrő programnak, így nem ingyenesek, továbbá nem biztos, hogy a vizsgálat adatai bejelentésre kerülnek, így Ön akkor is kaphat meghívót, ha már volt ilyen jellegű vizsgálaton két éven belül. A magánrendelésen való részvételt a páciensek saját maguk szervezik meg.

A szűrésre az 50 és 70 életév közötti lakosok postai úton, személyre szóló meghívást kapnak, ugyanis ebben az életkorban a leggyakoribb a betegség előfordulása. A meghívót a lakosok bejelentett állandó lakcímére küldik.

A meghívóban részletesen szerepel a szűrés menete. Minden szűrésre meghívott a háziorvosától kapja meg– a székletvér kimutatáshoz – szükséges mintavételi csomagot, tehát el kell mennie érte a háziorvosi rendelőbe. Emellett a háziorvostól bővebb információ is kérhető a további teendőkkel kapcsolatosan. A háziorvos annak a lakosnak tudja csak kiadni a mintavételi eszközt, aki rendelkezik vastagbélszűrésre vonatkozó meghívólevéllel.

A meghívottak listája a társadalombiztosítási jogosultság alapján készül a népességnyilvántartó adataira alapozva.  

A szűrésre szóló meghívóban nem szerepel határidő, de javasoljuk, hogy a meghívást követő két héten belül keresse fel a háziorvosát a mintavételi egységcsomag átvétele érdekében. A vizsgálat mielőbbi elvégzése és a mintának a meghívóban jelzett címre történő megküldése az Ön egészségének a védelmére szolgál. Természetesen két hét után is átvehető a háziorvostól a mintavételi csomag és ezt követően is megtörténhet a mintavétel.

A szervezett vastagbélszűrésben csak 50-70 éves kor közötti lakosok vehetnek részt, mert életkoruk alapján ők a leginkább veszélyeztetett korcsoport. Tekintettel azonban arra, hogy a daganat családi előfordulása vagy halmozódása fokozott kockázatot jelenthet, mindenképpen keresse fel háziorvosát, aki szükség esetén megfelelő szakorvoshoz irányítja és megbeszélhetik, hogy szükség van-e pl. székletvér vizsgálatra.

 

A szűrésre történő meghívás nem egyszerre történik, hanem az év folyamán folyamatosan küldik ki a meghívókat, így könnyen előfordulhat, hogy akár azonos utcában lakók (vagy házaspárok) is különböző időpontban kapnak meghívást. Ha szeretné tudni, hogy hogy kap-e a későbbiekben meghívót, érdeklődjön háziorvosánál.

A szűrés célja a vastagbél panaszmentes állapotában történő vizsgálata. A műtét utáni részvétel attól függ, hogy milyen alapbetegség miatt kellett műtétet végezni, a bél melyik szakaszát érintette, milyen típusú műtét volt, illetve, hogy rendszeresen kell-e kontrollvizsgálatra járnia. Amennyiben Ön gyógyult, panaszmentes, és műtéte miatt már nem jár kontrollvizsgálatokra, javasoljuk, hogy a kapott meghívóval menjen el a szűrésre. Panasz esetén pedig szűréstől függetlenül javasolt háziorvosának vagy kezelőorvosának felkeresése.

A vastagbélszűrés célja az 50-70 éves korcsoportba tartozó, panaszmentes lakosság vizsgálata. Tekintettel arra, hogy ismert bélbetegsége van, Ön nem kap meghívót a szűrésben való részvételre. Gyulladásos bélbetegség esetén ugyanis a gondozás része a bizonyos időközönként elvégzett vastagbéltükrözés, ami módszertanát tekintve nem különbözik a szűrésben alkalmazott vastagbéltükrözéstől.

Amennyiben átmeneti a sztómazsák, a megszűntetése után ajánlott a szűrésben való részvétel. Végleges sztómazsák esetén az Önt gondozó gasztroenterológus dönt a részvétel szükségességéről.

A teszt kémiai reakción alapul, mely során a székletben található vér kimutathatóvá válik. Pontosságának köszönhetően olyan kis mennyiségben is kimutatható, mely szabad szemmel nem látható. A szűrésben résztvevőknek a háziorvos adja át azokat a csomagokat, melyekkel kettő, egymást követő székletből származó  mintát kell venni, majd postán a meghívólevélben kijelölt laborba feladni. Az eredményről a labor az Ön háziorvosát értesíti.

Igen, mert a szűrés során olyan kémiai székletvizsgálat történik, mely a szabad szemmel nem látható vért is képes kimutatni a székletből.

A kimutatott vér származhat a tápcsatorna bármely szakaszából a szájtól egészen a végbélnyílásig, beleértve a vékonybél teljes hosszát is. Nem csak vastagbéldaganat, de számos egyéb kóros állapot, mint például gyomorfekély, vékonybélgyulladás vagy aranyér is okozhatja rejtett vér megjelenését a székletben. Fogászati beavatkozást követően is lehet nem-negatív a teszt eredménye. A vékonybél daganatos megbetegedése nem gyakori betegség. Amennyiben mégis előfordul, a székletvér teszt valószínűleg nem-negatív lesz. Abban az esetben, ha a székletvér teszt nem-negatív, de a vastagbéltükrözés negatív eredményű, további vizsgálatok szükségesek, mint például a gyomortükrözés, hasi CT, stb. Ebben az esetben cél a vérzésforrás megtalálása.

Ön elmulaszt egy fontos lehetőséget, hogy díjtalan szűrővizsgálaton vegyen részt, és ezzel védje az egészségét.

 

A két székletminta vétele között néhány nap időtartam elfogadott, ajánlott 1 nap a kettő mintavétel között. Ameddig otthon kell tárolnia a mintákat, legfeljebb szobahőmérsékleten tartsa, lehetőleg napfénytől védett, hűvös helyen. Ezt követően a két mintát együtt adja postára. Minél hamarabb a laborba érnek a minták, annál pontosabb az eredmény.

Mivel ez a vizsgálat csak emberi vért mutat ki, nem szükséges diétáznia, így étkezési megkötés nem szükséges.

 

Ugyanúgy, ahogy szokta, semmilyen változtatásra nincs szüksége.

Amennyiben Önnek rendszeresen változik a széklethabitusa és gyakran van hasmenése, szervezett szűréstől függetlenül is mielőbb keresse fel házorvosát, aki megkezdi az Ön kivizsgálását, szükség esetén gasztroenterológus szakorvoshoz irányítja, aki leleteitől függően lehet, hogy vastagbéltükrözést ajánl majd. Abban az esetben viszont, ha gyomorrontása van, vagy valamilyen tápcsatornai fertőzése zajlik, nem tanácsos levenni a mintát. Ilyenkor ugyanis a fertőzés lefolyása alatt gyakori a nyálkahártya felmaródás, ami kis vérzéssel járhat, így módosíthatja a teszt eredményét (álpozitív lehet). Várja meg a hasmenéses időszak lezajlását és egy hétre a hasmenés teljes megszűntétől vegye le az első mintát.

Aranyér esetén jelentősen nagyobb az esély, hogy nem-negatív lesz a székletvér teszt. A vér származhat csak az aranyérből, de a felsőbb bélszakaszból való vérzés sem zárható ki. Nem-negatív széklet teszt esetén javasolt a gasztroenterológus szakorvos felkeresése. A beavatkozás előtt mindenképpen tájékoztassa erről az egészségügyi személyzetet, ugyanis a tükrözés technikai kivitelezésénél ez fontos befolyásoló tényező.

Abban az esetben segíthet, amennyiben az ápolt személy kéri és el is fogadja az Ön segítségét, valamint egyértelmű számára a szűrési folyamat (beleértve a vastagbéltükrözést esetleges nem-negatív székletvér teszt esetén) és a páciens háziorvosa szerint nincs olyan egyéb betegsége, ami szakmai szempontból a szűrésből való kizárását jelentené.

A mintavételi csomagban talál egy ingyenesen visszaküldhető  borítékot, abba kell a két mintát beletenni és a postán feladnia. Az Önhöz legközelebb eső, bármely postafiókban fel tudja adni a mintákat, postaládába azonban nem dobható be. A feladás az Ön számára díjmentes, a kézbesítési címet (vizsgálatot végző laboratórium címét) a meghívólevélben találja meg. Kérjük, hogy a mintát ne vigye vissza a rendelőbe a háziorvosához, mert a székletvér vizsgálata kifejezetten erre szakosodott laboratóriumban, és nem a háziorvosi rendelőben történik.

Sajnos nem lesz értékelhető a vizsgálat, ezért kérjük, hogy mindkét mintatartályt egyszerre küldje el a háziorvosától kapott egységcsomagban található borítékban.

Az Ön érdeke, hogy minél hamarabb meglegyen az eredmény és szükség esetén folytatódjon a kivizsgálás. A mintavevőben lévő folyadék, nem romlandó, de érdemes a saját érdekében minél előbb a mintavételt elvégezni és a postára adni a székletmintát.

Körülbelül két hét múlva a háziorvosa elektronikus úton megkapja a beérkezett minták eredményét, így nála tud érdeklődni. A háziorvos nem fogja Önt automatikusan keresni sem negatív, sem nem-negatív eredmény esetén. Érdemes már a postára adáskor feljegyezni a naptárába, hogy mikortól esedékes a háziorvosát felkeresni akár telefonon, akár személyesen.  

  1. A negatív lelet azt jelenti, hogy a székletben rejtett vér nem volt kimutatható.
  2. A nem-negatív lelet azt jelenti, hogy a székletben rejtett vér volt kimutatható, ezért további vizsgálat szükséges a vérzés okának kiderítéséhez. Fontos, hogy nem-negatív lelet esetén akkor is el kell végeztetni a vastagbéltükrözést, ha Ön semmilyen tünetet nem tapasztal, azaz nincsen panasza. 
  3. Az értékelhetetlen lelet azt jelenti, hogy az adott minta feldolgozása során valamilyen technikai hiba történt. Háziorvosa biztosít Önnek újabb 2 mintavevő eszközt a székletminták vételéhez.

Igen, feltétlenül ajánlott a vastagbéltükrözés elvégzése a vér eredetének tisztázása érdekében. Ha Ön kéri, a vizsgálat előtt lehetőség van a háziorvoson kívül gasztroenterológus szakorvossal is konzultálnia a vizsgálat szükségességéről és menetéről.

A szűrési protokoll szerint - annak érdekében, hogy a betegség teljes mértékben kizárható legyen - amennyiben a két minta közül legalább az egyik nem-negatív, szükséges a vastagbéltükrözés. Tehát nincs különbség aközött, hogy mindkét, vagy csak az egyik mintában volt kimutatható rejtett vér. Előfordulhat például, hogy mindkét székletben volt rejtett vér, azonban az egyik esetében a széklet, vért nem tartalmazó részéből történt a mintavétel.

Nem-negatív székletvér teszt esetén tisztázni kell a székletben talált vér forrását. Erre szolgál a vastagbéltükrözés, egy olyan beavatkozás, mely során megfelelő előkészítést (diéta, hashajtás, gyógyszerek módosítása stb.) követően a szakrendelőben/szakambulancián megvizsgálják a vastagbél teljes hosszát egy rugalmas csőre erősített mini kamerával. A vastagbél áttekintése mellett a bélfalon lévő bizonyos elváltozások levételére, valamint szövetminta vételére is lehetőség nyílik. A beavatkozást megelőző előkészületekben a háziorvos, a gasztroenterológus szakorvos, illetve az endoszkópos szakasszisztens nyújt segítséget.

Ahogy a székletvér teszt eredményét is a háziorvoson keresztül tudhatja meg, az ezt követő lépésekben is a háziorvos segít Önnek. Ha más betegsége is van, akkor annak figyelembevételével dönti el háziorvosa, hogy szükséges-e a vastagbéltükrözés előtt gasztroenterológiai szakrendelésen való részvétel. Amennyiben igen, beutalóval látja el Önt és egy Önnek megfelelő időpontot egyeztet a vizsgálaton való részvételre. Ha külön szakorvosi konzultáció nem szükséges, közvetlen beutalót ad a vastagbéltükrözésre, és segít a beavatkozásra való felkészülésben (diétás tanácsadás, hashajtáshoz szükséges gyógyszer felírása, szükség esetén gyógyszermódosítással kapcsolatos tanácsadás stb.). Bármilyen kérdése lenne  a szűrési folyamat egyes lépéseivel kapcsolatban, kérdezze meg a háziorvosát.

Az eredmény kézhezvételét követően (beutaló megléte esetén) a háziorvos előjegyzési időpontot kér a beutalón megjelölt intézménybe. Ideális esetben egy hónapon belül meg kell történnie a tükrözésnek. Halogatni semmiképpen sem érdemes! A vastagbéltükrözés előtt felajánlják a bódítást, amely során nem éli meg a vizsgálattal járó kellemetlenséget a páciens. Amennyiben Ön esetleg altatásban szeretné végeztetni a vizsgálatot, hosszabb várakozási idővel kell számolnia, és ezt a kérését a háziorvossal is közölje, mert az altatáshoz vérvétel és előzetes altatóorvosi vizsgálat kell, melyekhez további beutaló és előjegyzés szükséges.

Amennyiben a székletvérteszt eredményével már rendelkezik, a háziorvosnak lehetősége van arra, hogy az Ön számára időpontot kérjen a vastagbéltükrözésre. Ami fontos: az időpontkérésnél vegye figyelembe, hogy a vizsgálat napján szabadságot érdemes kivennie (amennyiben dolgozik) és ha altatást is kér, akkor a tükrözés napján egy kísérőre is szüksége lesz, aki a vizsgálatot követően Önt hazakíséri vagy a gépjárművet hazaviszi, ugyanis altatásos/bódításos vizsgálatot követően nem lehet autót vezetni. Tehát mielőtt háziorvosa időpontot kér, egyeztessen családtagjaival vagy barátaival az esetleges segítségről.

A vastagbéltükrözés három éberségi állapotban végezhető el. Mind a három módszernek megvan a maga előnye, hátránya és esetleges kockázata. Háziorvosa, vagy az Önt vizsgáló gasztroenterológus fogja Önnel megbeszélni, hogy melyik változat a legalkalmasabb az Ön számára. Az altatásos vizsgálatnál hosszabb várakozási idő fordulhat elő.

Rövid összefoglalás a beavatkozásnál használt három éberségi állapotról:

  1. Teljesen éber állapotban történik a vizsgálat, gyógyszerek beadása nélkül. Ilyenkor a páciens - amennyiben szeretné és a technikai feltételek adottak – kivetítőn vagy monitoron követheti a vizsgálatot. Beszélni tud a személyzettel és jelezni nekik, ha esetleg valami rendelleneset érez vagy diszkomfort érzése van.
  2. Bódításban történik a vizsgálat. Ilyenkor bódító és fájdalomcsillapító/görcsoldó készítményt kap a páciens. A páciens a beavatkozás során „bódultnak” érzi magát, a vizsgálattal együtt járó kellemetlenségeket nem éli meg, emlékei a beavatkozást követően részlegesek.
  3. Altatásban történő vizsgálat. Különösen indokolt esetben a páciens mély álomban van, akár egy sebészeti műtét során. Nem érez semmit és nem emlékszik semmire. Ahhoz, hogy a vizsgálatot altatásban végezzék, előzetes egyeztetés szükséges. Általános gyakorlat, hogy a tükrözést végző szakrendelők/szakambulanciák csak adott napokon vállalnak altatásban végzett vastagbéltükrözéseket.

Igen, ez csak megfelelő időpont egyeztetés kérdése. Amennyiben utazás szempontjából meg tudják oldani, praktikusabb, ha két-három nap különbséggel kérik a vizsgálatot, így lehetnek egymás kísérői a vizsgálat során.

Vastagbéltükrözésre való előkészület alatt elsősorban a bél tisztítását értjük. A tükrözés csak akkor lehet sikeres, ha a vastagbél teljesen tiszta, táplálékmentes és az azt borító nyálkahártya minden apró részlete jól látható. Tekintettel arra, hogy a vastagbél az emésztőszervrendszer végső szakasza, már napokkal a beavatkozás előtt el kell kezdeni az előkészületeket. A béltisztításon túl az előkészület részét képezi a beavatkozáshoz szükséges friss laboreredmény beszerzése, valamint a rendszeresen szedett gyógyszerek háziorvossal/gasztroenterológussal történő átnézése és szükség szerinti módosítása.

A vastagbél megfelelő tisztaságának eléréséhez (vagyis a bél falának étel-és bélsármentességéhez) be kell tartani az előkészítő napokra vonatkozó diétás előírásokat:

Diétás előírások

 Készítménytől függően meg kell inni vagy be kell venni az orvos által felírt, kifejezetten a vastagbéltükrözés előkészítésére használatos béltisztító gyógyszerkészítményt a használati útmutatónak megfelelő módon, valamint az előkészítés teljes időtartama alatt minimum 2-3 liter alkohol-, buborék-, és rostmentes, világos színű folyadékot kell fogyasztani.

A nem kellően megtisztított bélben nem megfelelőek a látási viszonyok az orvosok számára még a modern vizsgálóeszközökkel sem. Ennek eredményeként a bél falán és belső részében lévő elváltozások egyáltalán nem, vagy csak részben fedezhetők fel. Korlátozott látási viszonyok mellett a szövődmények kialakulásának is nagyobb a veszélye (pl. bélfal szakadása, hasűrbe történő átfúródás). Amennyiben a bél nem kellően tiszta, a vizsgálatot végző szakorvos dönthet úgy, hogy a beavatkozást nem végzi el, vagy megszakítja, és egy másik időpontot ad a páciensnek, így kiemelten fontos a béltisztítás során előírtak betartása.

Akkor volt sikeres a bél előkészítése, ha a széklet híg állagú és sárgás színű.

Minden páciensnél kötelező a laborvizsgálat a tükrözést megelőzően. A vastagbéltükrözés során ugyanis, ha valamilyen elváltozást (pl. polipot) találnak, gyakran lehetőség van ennek azonnali eltávolítására is. Annak érdekében, hogy elkerüljék az ilyenkor felléphető vérzéses szövődményeket, nagyon fontos, hogy a vizsgáló orvos ismerje a páciens vérképét, illetve fontosabb véralvadási paramétereit. A laborvizsgálatnak a tükrözést megelőző 1 hónapon belül kell megtörténnie. Véralvadásgátló gyógyszert szedő pácienseknél ez az időtartam vagy a vizsgálandó elemek változhatnak.

A rendszeresen szedett gyógyszereinek adagolásáról minden esetben egyeztetni kell a háziorvosával, mert az esetleges módosítások egyénre szabottan történnek. Különös figyelmet kell fordítani az alábbi gyógyszerekre: véralvadásgátlók, cukorgyógyszerek és inzulin, vérlemezkegátló szerek, vaskészítmények, vízhajtók.

Amennyiben a vastagbéltükrözést végző egészségügyi intézmény nem az Ön lakóhelyén, hanem más településen van, a vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató állítja ki az utazási igazolványt és igazolja az Ön részvételét, és a társadalombiztosítási pénztár (röviden NEAK) fizeti ki. Amennyiben az Ön lakóhelye tömegközlekedés szempontjából nehezen megközelíthető, ezt mindenképpen jelezze az előjegyzés során, mert akkor ennek megfelelően próbálnak majd Önnek időpontot egyeztetni.

Az előjegyzési időpontban kell a páciensnek megjelennie a vastagbéltükrözést végző szakrendelőben/szakambulancián, lehetőség szerint kísérővel (bódítás és altatás esetén kötelező a kísérő jelenléte). Az öltözőbe, illetve a vizsgálóba az endoszkópos szakasszisztens szólítja be a pácienst és segít minden előkészületben (pl. öltözködés), valamint tájékoztatást ad a vizsgálat menetéről. A páciens elfoglalja helyét a vizsgáló asztalon oldalt fekvő helyzetben, és az orvos megkezdi a vizsgálatot. Ennek ideje attól függ, hogy talál-e gyanús elváltozást a vizsgált bélszakaszban és ha igen, az a vizsgálat során eltávolítható-e, de általában a vizsgálat 30-50 perc időtartamú. A vizsgálatot követően a páciensnek megfigyelésre van szüksége. A megfigyelési időszak alatt a páciensnek a vizsgálószoba melletti helyiségben kell tartózkodnia.  

Érdemes magával hoznia egy tekercs toalettpapírt, valamint kevés vizet és szőlőcukrot a vizsgálat utáni megfigyelési időszakra. A vizsgálaton deréktól lefelé kell levetkőzni, a vizsgálathoz intézeti öltözéket (körbetekerhető lepedő, speciális nadrág) biztosítanak. Érdemes egy könnyen le- és felvehető fehér pólót hoznia, de ékszert és egyéb értéket ne hozzon magával a vizsgálatra! Előfordulhat, hogy a beavatkozást követően megfigyelésre a kórházban kell maradnia. Ennek szükségessége előre általában nem megítélhető. Ilyen esetben jó, ha van Önnél pizsama és tisztálkodási eszköz.

Természetesen a legfontosabb leleteit, a rendszeresen szedett gyógyszereinek listáját és a friss laboratóriumi eredményeket feltétlenül hozza magával.

A vastagbéltükrözés kellemetlenségekkel, akár fájdalommal is járhat. A vizsgálat során előfordulhat hasi kellemetlen érzés, görcs, puffadás. A bódításban, altatásban végzett vizsgálat azonban fájdalommentes. A kellemetlen érzést elsősorban a vastagbél felfújásából származó feszítés, puffadás okozza. Az orvos egyénre szabottan, fokozatosan adagolja a végbélen át a felfújásra alkalmazott levegőt vagy szén-dioxidot, az Ön visszajelzései alapján pedig azt módosítani is tudja. A felfújás a vizsgálat során elkerülhetetlen, ugyanis, ha összetapadnak a bélfalak, a vizsgáló orvos nem tudja átvizsgálni a bél nyálkahártyáját, és tovább sem tudna haladni a bélben a vizsgálóeszközzel. Az asszisztensek pozícióváltással, illetve a hasra gyakorolt finom nyomással igyekeznek könnyíteni a vizsgálat menetét, csökkenteni a kellemetlenségeket. Szükség szerint fájdalomcsillapítás kérhető a beavatkozás során. Fontos, hogy bátran jelezze, hogy mikor mit érez.

Az eszköz bevezetése során a könnyebb csúszást elősegítő gélt/kenőcsöt alkalmaznak, melytől kevésbé kellemetlen a bevezetés. A bevezetés előtt a vizsgáló orvos vagy szakasszisztens arra fogja kérni Önt, hogy lazítson, próbálja meg nem szorítani a végbélnyílását. A nyílás bekenését követően így az eszköz fájdalom- és sérülésmentesen vezethető be a vastagbél alsó szakaszába, a végbélbe. Ha Önnek aranyere van, mindenképpen előre jelezze a vizsgáló személyzetnek.

A befújt levegő/szén-dioxid mennyisége változó lehet. Amennyiben feszítő érzést, illetve már fájdalmat okoz, ezt jelezheti a beavatkozás közben orvosának. A kolonoszkópos eszközön keresztül lehetőség van a levegőt befújni és visszaszívni egyaránt.

A beavatkozás időtartama változó. A vastagbélben való felfelé haladás a végbéltől a vastagbél és vékonybél találkozási pontjáig tart, majd a kolonoszkóp kivezetése a vastagbélből együttesen kb. 20-30 percet vesz igénybe. Abban az esetben, ha a vizsgáló orvos talál valamilyen elváltozást a vizsgált bélszakaszban és abból szövettani mintát vesz, vagy esetleg polipot is eltávolít, a beavatkozás ideje hosszabbodik. 60 percnél azonban ritkán nyúlik hosszabbra a vastagbéltükrözés.  

Ritkán, de előfordulhatnak bizonyos szövődmények mind a beavatkozás közben, mind utána. Főként, ha szövettani mintavétel vagy polipeltávolítás is történt. Beavatkozás közben az egyik rendkívül ritkán előforduló, viszont sürgős, sebészeti ellátást igénylő szövődmény a bél átfúródása. A szűrőprogramban részt vevő vastagbéltükrözést végző szakrendelések/szakambulanciák minden esetben rendelkeznek sebészeti háttérrel. A szövődmények nem mindig jelentkeznek közvetlenül a vizsgálat után, ezért az alábbi tünetek észlelése esetén azonnal jelentkezzen háziorvosánál vagy hívja a mentőket: idővel nem enyhülő hasi fájdalom, görcsösség, puffadás, hasmenés, nagy mennyiségű vért tartalmazó széklet.

Az eszközök tisztítására szigorú fertőtlenítési szabályok és előírások vonatkoznak. A szakasszisztensek jól ismerik a fertőtlenítés, sterilizálás szabályait, mivel elméleti és gyakorlati oktatásban egyaránt részesülnek. Az eszközök tisztítása, fertőtlenítése kifejezetten erre a célra gyártott mosógépekben történik a vizsgálatok között.

A pontos méret típustól függően változik. Általánosságban elmondható, hogy körülbelül 1,5 m hosszú, rugalmas, a bél alakját követő, mutatóujjnyi vastagságú cső.

A beavatkozás elvégezhetőségéről gasztroenterológus szakorvos dönt, ugyanis ez a sérv méretétől és helyzetétől függően változhat. Abban az esetben, ha a szakorvos szerint elvégezhető a vastagbéltükrözés, a szakasszisztensek külön figyelmet fordítanak a sérv tartására, stabilizálására a beavatkozás teljes hossza alatt.

A vizsgálatot követően mindig van egy megfigyelési időszak, melynek hossza attól függ, hogy éberen, bódításban, vagy altatásban történt a vastagbéltükrözés. A megfigyelés a vizsgáló melletti helyiségben történik. Nagyobb beavatkozás esetén előfordulhat, hogy egy éjszakát bent kell töltenie a páciensnek a kórházban további megfigyelés céljából. A vizsgálatot követő napokban figyelni kell a kímélő étrendre (szénsavmentes italok, könnyen emészthető, zsírszegény és fűszermentes, puffadást nem okozó ételek), a fizikai megterheléstől mentes életmódra (ne végezzen erős intenzitású edzést vagy nagyon megerőltető munkát pl. kertásás, nehéz tárgyak cipelése stb.), valamint a meleg fürdő kerülésére (vérbőséget okoz, ami vérzést válthat ki). Idővel nem enyhülő hasi fájdalom, görcsösség, puffadás, hasmenés, nagy mennyiségű vért tartalmazó széklet esetén pedig azonnal orvoshoz kell fordulni az esetleges szövődmények ellátására.

A vizsgálatot végző orvos tájékoztatja Önt és amennyiben beleegyezik, kísérőjét is az alábbiakról: sikeres volt-e a vizsgálat, a tervezett módon át tudták-e tekinteni a vastagbelet, történt-e polipeltávolítás vagy szövettani mintavétel, illetve, hogy a szövettani vizsgálat eredménye után miképp tud érdeklődni. A szövettani minta leletezése átlagosan 2-3 hetet vesz igénybe. Amennyiben bódításban vagy altatásban történt a vizsgálat, praktikus, ha a kísérője is jelen van a tájékoztatásnál, hiszen nem biztos, hogy mindenre emlékezni fog, még akkor sem, ha a beszélgetés során mindent ért és válaszol is a kérdésekre. 

Mérsékelt hasi panasz előfordulása normális, főként a vizsgálatkor befújt levegő/szén-dioxid teljes kiürüléséig. Kevés vér a székletben szintén normális, főként, ha szövettani mintavétel vagy polipeltávolítás is történt. Abban az esetben azonban, ha az alábbi panaszok nem enyhülnek/szűnnek meg 1-2 napon belül, mindenképpen keresse fel az Önt vizsgáló orvost. Ezek a panaszok hasi fájdalom, görcsösség, puffadás, hasmenés, véres széklet lehetnek.

Általában a beavatkozást követő pár napban rendeződik a széklet.

Közvetlenül a vizsgálat után már ehet-ihat. Fontos, hogy az első 1-2 napban könnyen emészthető ételeket fogyasszon, kerülje a szénsavas üdítőket, a magvas, zsíros, fűszeres, puffasztó ételeket, valamint, hogy alaposan megrágjon minden falatot. Abban az esetben, ha altatásban történt a vizsgálat, akkor egyen vagy igyon először, amikor már úgy érzi, hogy biztonsággal tud nyelni (ez általában 3 órával a beavatkozást követően történik meg). Ennek biztos megítélésére nyugodtan kérje az egészségügyi személyzet segítségét.

A vastagbéltükrözést követően, még a rendelőből való távozás előtt kap egy ambuláns lapot. Ez egyrészt tartalmaz egy leírást a vastagbéltükrözés során látottakról és a vizsgálat közben elvégzett beavatkozásokról, másrészt fel van rajta tüntetve, hogy mikor és milyen módon tud a szövettani minta eredménye után érdeklődni. Ez ugyanis szakrendelőnként/szakambulanciánként változhat. Általánosságban elmondható, hogy a minta értékelése 2-3 hetet vesz igénybe. A vizsgálatot végző gasztroenterológus nem fogja Önt automatikusan keresni sem negatív, sem nem-negatív eredmény esetén. Érdemes már a vizsgálat napján feljegyezni a naptárába, hogy mikortól esedékes a szövettani lelet után érdeklődni. Az eredményt minden esetben beszélje meg mind az Önt vizsgáló gasztroenterológussal, mind a háziorvosával.

Lehet az eredmény „negatív”, ebben az esetben a vett mintában daganatos sejteket nem találtak. Lehet az eredmény „nem-negatív” (köznyelvben „pozitív”), ebben az esetben a vett mintában daganatos sejteket találtak, melyek típusa, fejlettsége és kiterjedtsége különböző lehet. Ezek a tulajdonságok határozzák meg a további kivizsgálás és gyógykezelés menetét. Lehet továbbá „nem értékelhető” a minta abban az esetben, ha a sejtek a levétel, szállítás, vagy előkészítés során roncsolódtak, így egyértelmű értékelésük nem lehetséges.

Minden esetben jó, ha van Önnel kísérő, bódítás, illetve altatás esetén pedig kötelező a jelenléte. A kísérő Önnel lehet a vizsgálat előtt és után, a megfigyelési időszakban, azonban a vizsgálaton nem vehet részt. A vastagbéltükrözés pontos kezdési időpontja és időtartama előre nem mindig határozható meg, így szerencsés, ha a kísérő is a vastagbéltükrözés napján egész nap rendelkezésre tud állni.

A vastagbéltükrözést követő napon általában már újra dolgozhat, ez azonban a munkakörétől is függ. Amennyiben polipeltávolítás vagy egyéb beavatkozás történt a vizsgálat közben, 1 hétig kerülni kell a meleg vizes fürdőzést (vérbőséget okoz, ami vérzést válthat ki) és a hosszabb utazást. A fizikai megerőltetést (pl. nehéz tárgyak emelése, cipelése, kertásás stb.) szintén kerülni kell. Ha az Ön munkaköre nagyobb fizikai igénybevételt követel, kérjen betegszabadságot a vizsgálatot követő hétre, amit háziorvosa tud Önnek kiírni a vastagbéltükrözést követően kapott ambuláns lap alapján. Nagyobb beavatkozás esetén előfordulhat, hogy 1 napig bent kell maradnia a kórházban további megfigyelésre.

Abban az esetben, ha a vizsgálat bódításban vagy altatásban történt, a gyógyszerek beadását követő 24 órában nem vezethet semmilyen gépjárművet! Nem tanácsos továbbá sem egyedül nagyobb távon gyalogolnia, sem valamelyik tömegközlekedési eszközön egyedül utaznia. Ezért is fontos, hogy ilyen esetben legyen Önnel kísérő a vastagbéltükrözést követően.

Partner oldalak

KOMPLEX NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRÉSEK @2021