A szűrővizsgálati módszer egyszerű és fájdalmatlan vizsgálati módszer, amelyet tünet-és panaszmentes személyeken alkalmaznak abból a célból, hogy a rosszindulatú elváltozás fennállását nagy valószínűséggel kizárhassák, vagy éppen ellenkezőleg, tisztázzák annak fennállását.
A méhnyakszűrés bizonyítottan hatásos módszere citológiai vizsgálat, azaz a nőgyógyász, vagy a védőnő a hüvely felől a feltárt méhszájat megtekinti, s kenetet vesz a méhnyak nyálkahártyájáról. Egyedül ez a módszer alkalmas arra, hogy a méhnyak egészéről tájékoztatás adjon. Az eljárás nemcsak a daganatsejtek kimutatására, hanem más betegségek – gyulladás vagy fertőzés – észlelésére is alkalmas. Ugyanakkor nem százszázalékos biztonságú: előfordulhatnak álnegatív esetek, amikor nem sikerül kimutatni a daganatos sejteket. Ezért fontos a rendszeres időközönként megismételt vizsgálat, mivel azzal csökkenteni lehet a diagnózis tévedésének kockázatát is.
Az egész folyamat mintegy 10 percet vesz igénybe.
A vizsgált személy nőgyógyászati vizsgálóágyra fekszik, majd egy arra szolgáló eszköznek („kolposzkóp”) a hüvelybe vezetésével a vizsgáló szemmel láthatóvá teszi a hüvely falát és a hüvely boltozatát, így vizsgálhatóvá válik a méhnyak vizsgálat szempontjából fontos része, a hüvelyboltozatba domborodó részének külső felszíne is. A kenetvevő eszköz segítségével sejtmintát, azaz hámsejteket tartalmazó kenetet vesznek a méhnyak hüvelyi felszínéről (porció) és a nyakcsatornából. A kenetet úgy veszik, hogy abban mind a méhnyak felszínét és a külső méhszájat borító, mind a nyakcsatornát bélelő hámsejtek képviselve legyenek. Menstruáló vagy heveny fertőzés jelét mutató nőtől nem lehet kenetet venni.
A tárgylemezre kent kenetet fixálják és laboratóriumba juttatják, a kenetet festés után mikroszkóppal vizsgálják. A laboratóriumi vizsgálat eredményéről a szakrendelő munkatársai fogják tájékoztatni Önt.
