KOMPLEX NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRÉSEK

A méhnyakszűrés célja a méhnyakrák megelőzése. A méh alsó részének, a méhnyaknak az állapotát ellenőrzik. Kenetvizsgálatnak is hívják, mivel a méhnyak felületéről egy kis adag sejtmintát vesznek. A szűrés a sejtekben történő elváltozásokat keresi.

Hazánkban 2003 óta biztosított szervezett módon, az 51/1997. (XII.18.) NM rendelet alapján a 25-65 év közötti nők számára a méhnyakszűrés. Azon nők, akik a NEAK (a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) nyilvántartása alapján 3 évnél (pontosan 34 hónapja) régebben nem voltak méhnyakszűrésen, diagnosztikai nőgyógyászati citológiai vizsgálaton, nincs igazolt méhnyakdaganatuk, illetve egyéb kizáró tényező nem áll fenn esetükben postai úton meghívót kapnak a szűrésre. 

Teljesen egészségesnek érezheti magát, mégis lehetnek elváltozások a méhnyakon. A legtöbb elváltozás nem vezet rákhoz, azonban néhány esetben előfordulhat rákos megbetegedés, ha az elváltozást nem kezelték.

A szűrést az orvos nőgyógyászati szakrendelésen vagy a védőnő végezheti a lakhely szerinti védőnői tanácsadóban, ahol telefonon előzetesen időpontot tudnak egyeztetni. Szakorvosi ellátás keretében az utazás költségeit visszaigényelheti, ha másik településre kell utaznia szűrővizsgálatra. Ennek érdekében, a szűrésen való megjelenéskor jelezze a szolgáltatónak, hogy igénye van az utazási költségtérítésre, mert erre utólagosan nem kerülhet sor. A kérelem benyújtható a következő elérési úton: www.magyarorszag.hu (egészségügy-egészségbiztosítás pénzbeli ellátási menüpontban), a szűrést követő 6 hónapon belül.

A rákszűrést ajánlott a menstruációs ciklus közepén elvégezni (általában menstruációt követő 10. – 22. nap), nem ajánlott a szűrést a menstruációs ciklus alatt elvégeztetni.  Ez azért is fontos, mert a menstruáció előtti és utáni 3-4 napon előfordulhatnak a mintában olyan sejtek, amelyek megzavarják a vizsgálat eredményét.

A rák egyes sejtek olyan féktelen burjánzása a szervezet valamely helyén, amelyek kivonják magukat a szervezet ellenőrzése alól; általában olyan „növedéket" képeznek, amelyek nem határolódnak el élesen környezetüktől, a véráram vagy a nyirokkeringés útján távoli szervekben úgynevezett áttéteket okoznak, és a szervezet normális működésében zavarokat idéznek elő.

A méhnyakrák a méhnyakon kiinduló rák. Itt a sejtek burjánoznak, és ha nem kezelik, rákot okoznak. A méhnyakrák keletkezését fokozódó súlyosságú hámelváltozások előzik meg, amelyek vagy maguktól, vagy kezelésre meggyógyulhatnak. Ilyen módon a méhnyakrák megelőzhető betegség.

A méhnyakrákot gyakran a humán papillómavírus okozza (HPV). A HPV-fertőződés gyakori, többnyire kezelés nélkül is gyógyul. Néha azonban a fertőzött sejtek sokáig fennmaradnak, és elindítják a rákhoz vezető folyamatot. A méhnyakrák kialakulásában a HPV magas kockázatú törzseinek van döntő szerepük: az esetek 80-90%-ában a fertőződés kimutatható. A méhnyakrákos nők nem mindegyike HPV-fertőzött, a betegség kialakulásában más okok is szerepet játszhatnak.

Nem, de a HPV-fertőződés szexuális érintkezés útján terjed, és nemcsak nőknél, hanem férfiak esetében is gyakori. Ha nem kezelik - hosszú évekkel a HPV-fertőződés után - rák alakulhat ki.

A méhnyakrák kialakulásában a humán papillómavírus (HPV) magas kockázatú törzseinek van döntő szerepük: az esetek 80-90 százalékában a fertőződés kimutatható. A HPV-nek több mint 100 fajtája van, ezekből megközelítőleg 15 rákkeltő. A méhnyakrák több mint 60 százalékát a HPV 16-os váltja ki, a maradék közel 40 százalékon pedig osztozik a 18-as, a 45-ös, a 31-es, a 33-as, a 39-es, az 51-es, az 52-es és az 58-as törzs.

A HPV bőrkontaktus útján könnyen terjed szexuális tevékenység során. A gumióvszer nem véd meg teljesen a HPV fertőzéstől, csökkenti az esélyét annak, hogy a HPV-t elkapja, de nem zárja ki teljesen a kockázatát. A szexuális együttlét mellett a HPV bőrről bőrre is terjedhet. Valójában bárhol átadható a fertőzés - akár kézzel is. Nincs tökéletes védekezés a HPV ellen, kivéve, ha semmilyen nemi életet nem él.

Érdemes tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy a HPV nem csak a nőkre jelent veszélyt, a férfiak is könnyen megfertőződhetnek. Az esetek többségében a vírus hordozói a férfiak, akik a nemi aktus során adják azt tovább női partnereiknek. A fertőzés nőknél kétszer olyan gyakori, mint férfiaknál. A HPV fertőzött nők esetén a férfi partnerek ellenőrzésének a szükségességét is felvetheti.

A HPV-fertőzések legnagyobb része nem okoz tüneteket, és magától elmúlik. A HPV-fertőzések döntő része spontán megszűnik, a legtöbb ember nem is tudja, hogy fertőzött volt. Néhányuknál viszont a vírusok fennmaradnak, és egy részüknél szemölcsöt illetve rákmegelőző állapotot jelentő hámfelmaródást okoznak. E rákmegelőző bőrállapot növeli az esélyét a nőknél a méhnyak, szeméremajkak, hüvely daganatos megbetegedések kialakulásában, a férfiaknál pedig a pénisz, végbélnyílás, szájüregi, garat, a nyelv és gégerákos megbetegedései kialakulásában.

A HPV-vel való fertőződés kockázata már a legelső szexuális aktusnál is fennáll és végigkíséri a nő életét. Az aktív szexuális életet élő nők 80%-a élete során valamikor megfertőződik a HPV-vel.

A rákkeltő HPV-típusokkal fertőződött nők többségének szervezetében nem képződik elégséges ellenanyag, amely meggátolhatná a következő fertőződést, így ezek a nők sem védettek a vírussal való későbbi találkozáskor. A korábbi fertőzések nem indítják be az immunrendszer későbbi fertőződések elleni védekezését. Egy olyan oltóanyag, amely arra készteti az immunrendszert, hogy már a szervezetbe kerüléskor – mielőtt a fertőződés kialakulna – felismerje és elpusztítsa a vírust, valóban védelmet jelent a későbbi fertőzésekkel szemben.

A méhnyakrákot nagy százalékban a humán papillomavírus (HPV) onkogén típusaival való fertőződés okozza. Minden szexuális életet élő nő veszélyeztetett a HPV-fertőzés szempontjából, a fertőzés pedig az érintett nő családi kórtörténetétől függetlenül méhnyakrák kialakulásához vezethet.

A méhnyakrák a második leggyakoribb a nőket érintő daganatos betegségek között. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az új méhnyakrákos betegek számát évi 500 ezerre becsülik. Európában 60 ezer nő megbetegedésével és 30 ezer halálával számolnak évente. Európában minden 18. percben meghal egy nő méhnyakrákban.  Magyarországon évente 1.200 új esetet mutatnak ki, és 500 eset halállal végződik.

A méhnyakrák több 45 év alatti nőt érint világszerte, mint bármely más rosszindulatú daganatos betegség az emlőrákon kívül. Mind a fiatal, mind az idősebb nők esetében fennáll a méhnyakrák kockázata.

Igen, ha mérsékeljük a szexuális partnerek számát, késleltetjük az első közösülés idejét, nem dohányzunk, illetve 3 évente rendszeresen eljárunk szűrővizsgálatra.
Nagy reményeket fűznek a nemrégen kifejlesztett HPV-vakcinához.

Minden szexuálisan aktív nő veszélyeztetettnek tekinthető, mert nagy valószínűséggel fertőződik HPV-vel. A méhnyakrák leggyakrabban a 40-es és 50-es korosztályban jelentkezik. A legnagyobb kockázatúak azok a nők, akik soha nem vettek részt szűrővizsgálaton, korán kezdik a szexuális életet, több szexuális partnerrel közösülnek vagy olyanokkal, akiknek több szexuális partnerük van, illetve akik dohányoznak. A HIV-fertőzöttek is fokozott kockázatúak.

Ha hosszú időn keresztül élnek fogamzásgátlóval, mérsékelten veszélyeztetettek lehetnek. Ezért az ő esetükben különösen fontos, hogy szűrővizsgálaton rendszeresen részt vegyenek. 

Nem. A mintegy 100 HPV-típus közül ezeket az alacsony kockázatú, a rákot pedig a magas kockázatú HPV okozza.

A méhnyakban történő elváltozások kifejlődése évekig eltarthat. Fontos, hogy rendszeresen eljárjon a szűrésre, ha bármikor élt nemi életet.

A HPV nemcsak a méhnyak és a végbélnyílás rákja esetében számít szignifikáns kockázati tényezőnek, hanem a fej-nyaki régió laphámrákjában is. A méhnyakráknak kockázati faktora a dohányzás, de csak a HPV-vel összefüggésben. Ennek oka, hogy a dohányzás segíti a vírus bejutását a sejtekbe, mert rontja azok mikrocirkulációját és így a HPV elleni ellenanyagok eljutását a sejtekhez. További kockázati tényező: a rossz szociális helyzet,  a legyengült immunrendszer, alkoholfogyasztás, fiatal korban megkezdett szexuális élet, gyakori partner csere, a szülések száma, ha valakinek egyéb, szexuális úton terjedő betegsége van (például klamídia, herpesz), a magasabb életkor.

A szűrővizsgálati módszer olyan egyszerű, fájdalmatlan vizsgálati módszer, amelyet tünet és panaszmentes személyeken alkalmaznak abból a célból, hogy a rák fennállását nagy valószínűséggel kizárhassák (ha a vizsgálat negatív), vagy éppen ellenkezőleg, tisztázzák a rák fennállását (ha a vizsgálat eredménye nem negatív).

A szűrés nem diagnosztikus módszer! A nemnegatív lelet nem azt jelenti, hogy rák áll fenn, hanem azt jelzi, hogy további nőgyógyász szakorvosi vizsgálatra van szükség a rák megállapítása, vagy kizárása céljából. Az idejében felismert rák is - megfelelő kezeléssel - gyógyítható!

A nemzetközi ajánlások szerint a 25-65 év közötti tünet és panaszmentes nőket kell szűrni, az esetleges korai elváltozások kimutatása céljából. A 25 éves kornál fiatalabb nőknél és a nemi életet soha nem élt nőknél a rák előfordulása ritkaság számba megy, ezért az ő szűrővizsgálatuk mellőzhető.

A méhszájról és a méh nyakcsatornájából vett kenet mikroszkópos vizsgálata, azaz a citológiai vizsgálat a méhnyakszűrés módja. A szűrést végző egészségügyi szakembereknek tájékoztatást kell adnia arról, hogy pontosan mi történik a szűrővizsgálat során.

Azt jelenti, hogy nem található semmi olyan elváltozás, ami a méhnyakrák kialakulásával fenyeget, vagy ami további nőgyógyász szakorvosi vizsgálatot igényel. Ez esetben a méhnyakszűrést 3 év múlva kell megismételni.

A nemnegatív citológiai lelet azt mutatja, hogy további tisztázó nőgyógyászati, klinikai diagnosztikus vizsgálatokra van szükség. Amennyiben rákmegelőző állapot áll fenn, akkor járó-betegellátásban kezelhető. Amennyiben méhnyakrák áll fenn, akkor kórházi kezelésre van szükség.

A méhnyakat borító vagy a méh nyakcsatornáját bélelő hámnak a jellemző típusostól különböző mértékben eltérő elváltozásait nevezik így. A hosszabb ideje fennálló HPV-fertőzöttség okozza. Vagy spontán gyógyulnak, vagy - ha nem kezelik - addig súlyosbodnak, hogy rákká alakulnak.

A korai stádiumban a daganat csak ritkán okoz panaszokat, de a szűrővizsgálat során már ilyenkor is láthatók kóros elváltozások, melyek további vizsgálatokra hívják fel a vizsgáló orvos figyelmét. A méhnyakrák a legtöbb nő esetében hosszú időn át, nagyrészt tünetmentesen növekszik a szervezetben. Amikor a tünetek észlelhetők, már egy kialakult betegséget jeleznek. A méhnyakrák leggyakoribb tünete a bővebb hüvelyi folyás, valamint a szexuális együttlét után jelentkező vérzés, alhasi fájdalom. Ilyenkor a mechanikai behatás miatt keletkezik vérzés a tumor felszínéről. A daganat növekedésével párhuzamosan, már spontán vérzés is kialakulhat. Előrehaladott állapotban szinte állandó jelleggel lép fel bűzös, gennyes, véres folyás, vizeletürítési zavar, deréktáji fájdalom, csípőlapátba sugárzó fájdalom.

A legtöbb méhnyakrák sikeresen kezelhető, ám a mielőbbi gyógykezelés javítja a gyógyulás esélyeit. Azoknál a középkorú nőknél, akik sohasem vettek részt szűrésen, előfordulhat, hogy a rákot nagyon későn diagnosztizálják, amikor már jelentősen csökken az esély a gyógyulásra.

Igen, gyógyítható, ha még a szóródás megindulása előtt ismerik fel. Minél előbb ismerik fel, annál ígéretesebb a gyógyulás.

Műtéti úton távolítják el, vagy sugárkezeléssel pusztítják el a rákos sejteket. Néha mindkét módszert alkalmazzák.

A méhnyakrák elleni oltóanyag minden nő számára hasznos és fontos megjegyezni, hogy a vírus fiúknál és férfiaknál is okozhat rákos elváltozásokat. A vakcina vizsgálatai és laboratóriumi próbái azt mutatták, hogy az oltással elért kedvező terápiás hatás a nők széles életkori csoportjánál kialakul. A HPV elleni önkéntes védőoltást Magyarországon 2014-ben vezették be a 12. évüket betöltött, általános iskola 7. osztályába járó lányok számára. A védettség kialakulásához két oltásra van szükség, 6 hónap különbséggel.  A 12. életévüket betöltött, az általános iskola 7. évfolyamát végző serdülő fiúk HPV elleni védőoltásának biztosítása jelenleg az EFOP-1.8.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, „Komplex népegészségügyi szűrések” című kiemelt projekt kiemelt keretében történik meg. 

Ajánlott a szexuálisan aktív időszakot megelőzően megkapni a vakcinát. Ennek oka, hogy az oltás abban az esetben adja a legteljesebb védelmet, ha előtte a vakcinában található vírustípusok egyikével sem fertőződtek meg.

A szexuálisan aktív nők szintén részesülhetnek a vakcina védelméből, viszont a kialakuló védelmet korlátozhatja az éppen zajló HPV-fertőzés. A védelem csak a HPV-vakcina azon típusa ellen szerezhető, amellyel a nő az adott időpontban nem fertőződött.
A vakcina típusok kimutatása (kizárása vagy megerősítése) HPV-vizsgálattal lehetséges, mely a legtöbb szakorvosnál kérhető. A méhnyakrák elleni vakcina profilaktikus és nem terápiás, vagyis a jelenlévő HPV-fertőzést nem szünteti meg, de egy új fertőzés megelőzésére még a szexuálisan aktív életkorban is képes.

A rendszeres méhnyakszűrés és az oltás együtt jelenti a legjobb módját a méhnyakrák elleni védekezésnek. Sem az oltás sem a méhnyakszűrés önmagában nem elegendő a megelőzéshez. Oltás után is szükséges a rendszeres méhnyakszűrés, a szűrésen ugyanis már nagy részben kimutatható a rák előtti állapot is.