A szűrővizsgálat: mintavétel
A területi védőnő nyilvántartásba veszi a megjelentek adatait. Megnyeri a tájékoztatáson alapuló beleegyezést.
A szűrővizsgálat legfontosabb eleme a mintavétel citológiai vizsgálat céljaira, amely a következő módon történik: hüvelyi feltárás után, a méhnyak hüvelyi részének (portio) hámborításáról, a laphám-hengerhám találkozásának helyéről, valamint a nyakcsatornából, célszerű eszköz segítségével sejtkenetet vesz.
A kenetvevő eszköz megválasztása fontos. A nem megfelelő eszköz, és mintavételi technika a citológiai szűrés hitelességét kockáztatja. A mintavétel csak mintavételi eszközzel történhet. A vattatamponnal történő kenetvétel nem fogadható el!
A meghonosodott anyagvételi eljárások enyhe mechanikus hatást alkalmaznak, mert ennek hatására a hámfelszínről frissen levált sejtek jobb minőségűek, részletgazdagabbak, értékelésre alkalmasabbak, a spontán levált („exfoliált”), esetleg a hüvelyboltozatban összegyűlt, pangott sejteknél.
A kenetvétel döntő fontosságú a vizsgálat értékelhetősége szempontjából. A jó minőségű kenet sejtekben gazdag. A sejtösszetétel képviseli a hám állapotát a kenetvétel helyén. A sejtek megtartott szerkezetűek, azokat bomlás (citolízis, autolízis) nem károsítja. Tiszta hátterű, mert vér, gyulladásos eredetű sejtek, sejttörmelék stb. nem zavarják az áttekinthetőségét. Fontos követelmény, hogy az átmeneti zóna és a nyakcsatornát bélelő sejtek a kenetekben képviselve legyenek. Ha a nyakcsatornából származó (endocervikális, EC) sejtek nincsenek a kenetben, a kenet értékelhetetlen!
A kenet fixálás, kenetkészítés, laboratóriumba szállítás
A keneteket a kenetvétel után azonnal tárgylemezre kell vinni, és fixálni kell: fixáló spray-vel kell kezelni, vagy fixáló keverékbe helyezni úgy, hogy a kenet a fixálás előtt ne száradjon ki.
A tárgylemezeket gondosan, lelkiismeretesen azonosítani kell; ennek legbiztosabb módja a TAJ-szám használata. A kenetek esetleges összekeveredésének végzetes következményei lehetnek!
A megjelölt, fixált keneteket a megfelelően kitöltött „Citológiai vizsgálati kérőlappal” együtt a kijelölt citológiai laboratóriumba kell szállítani, ahol a Papanicolaou által 1942-ben kidolgozott festési eljárással megfestik, és értékelik.
Elterjedőben van a „folyadék-alapú” citológiai kenet: a kenetvevő eszközről a vizsgálati anyagot „belemossák” a fixáló folyadékba, majd a centrifugálással ülepített anyagot tárgylemezre viszik, és úgy vizsgálják.
A citológiai lelet: ajánlás a védőnő tennivalóra
A citológiai laboratórium a „kérőlapot” kitöltve, mint leletet, visszajuttatja a területi védőnőhöz. A leletlapon, jól elkülönítve, a védőnők tennivalóira vonatkozóan az alábbi lehetséges ajánlás van feltüntetve, és pedig
- Negatív;
- Nemnegatív;
- A kenetvételt meg kell ismételni.
Negatív eredménnyel záruló szűrővizsgálat után újabb 3 évig nincs tennivaló. A területi védőnő erről értesíti a szűrővizsgálaton részt vett nőt. Megnyugtatja, hogy jelenleg nincs oka aggodalomra: a szűrővizsgálat nem utalt rosszindulatú, vagy egyéb, orvosi figyelmet igénylő elváltozásra. Mindazonáltal, felhívja a figyelmét arra, hogy ha bármiféle rendellenességet észlel, keressen fel nőgyógyászát.
Nemnegatív lelet mögött gyulladásos vagy ennél súlyosabb elváltozás áll: felmerül a rákmegelőző állapot, vagy rák alapos gyanúja. Ennek eldöntése már nem a területi védőnő feladata. A védőnő feladata az, hogy tisztázás vagy kezelés céljából a pácienst a legrövidebb úton nőgyógyászati szakrendelésre kell irányítania!
Fontos, hogy a kenetvételt mielőbb meg kell ismételni, ha azt a citológus technikai okokból értékelésre alkalmatlannak találja (sejtszegény, vastag, véres, törmelékes, nem áttekinthető stb.), vagy ha nem tartalmaz a nyakcsatornából származó endocervikális (EC) sejteket.
