Oldal előállításának időpontja: 2020-04-04 12:46:23.939

Általánosságban a szűrésről

A magyar népesség egészségi állapota

A magyar népesség egészségi állapota nem kielégítő. A halálozás mértékét mutató számok magasak, Magyarország világviszonylatban „dobogós helyen” áll. A teljes lakosságot tekintve a halálokok között a szív- és érbetegségek állnak első helyen, az összes halálozás mintegy felét okozva. A halálozás mintegy negyedéért a daganatos betegségek felelősek.

 

Mi a teendő a halálozás mérséklése érdekében?

Az orvostudomány mai állása szerint a betegségteher mérséklésére hosszú távon a betegségmegelőzés, a halálozás mérséklésére közép- és rövidtávon a szűrővizsgálat a legígéretesebb stratégia.

 

Általános tudnivalók a szűrésről

Mi a szűrés?

A szűrés tünet- és panaszmentes személyek egyszeri vagy időnkénti vizsgálatát jelenti, amit abból a célból végeznek, hogy a még rejtett betegség fennállásának valószínűségét kizárják, vagy megerősítsék annak valószínűségét.

 

Mi történik a szűrés során?

A szűrés során tünet- és panaszmentes személyeket vizsgálnak azzal a céllal, hogy egyes betegségek fennállását a tünetek és panaszok jelentkezése előtt valószínűsítsék, vagy nagy valószínűséggel kizárják. A szűrővizsgálatok célszemélyei az egészséges vagy magukat egészségesnek gondoló személyek.

Napjainkban a szűrés egyre gyakrabban használt fogalom, melynek fontosságára mind meggyőzőbben hívják fel az egyének és a közösségek figyelmét.

 

 A szűrés biológiai alapjai

A betegségek akár évekre elhúzódó, több szakaszból álló folyamat eredményei. A betegség kialakulásának folyamatában két szakaszhatár különíthető el.

Az egyik a biológiai kezdet, amikor a betegség még rejtetten, sejtszinten indul; az ezt megelőző időszak az elsődleges megelőzésre szolgáló idő: a kockázati, vagy rizikótényezők kiiktatásával (dohányzás, helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.) elejét venni a betegség kialakulásának.

A másik szakaszhatár a betegség okozta tünetek és panaszok megjelenése, amikor a beteg orvoshoz fordul. Ezzel kezdődik a betegség klinikai szakasza.

 

Tudnivalók a lakossági szervezett szűrővizsgálatokról

Miért van szükség szervezett, lakossági szűrővizsgálatokra?

A megbetegedések és a halálozások aránya arra mutat, hogy a daganatos betegek többsége előrehaladott állapotban kap kórismét és kezelést az egészségügyi ellátórendszerben, amikor a beteg kezelhető ugyan, de eredményes gyógyításának kilátásai korlátozottabbak.

Az orvostudomány mai állása szerint a daganatos betegségek miatt bekövetkezett halálozás jelentős hányada elkerülhető lenne. Az elkerülhető halálokok körébe tartoznak azok a daganatos betegségek, amelyek korai, még tünetmentes állapotban szűrővizsgálattal felismerhetőek, mert ezek idejében elkezdett kezelésével teljes gyógyulás érhető el. Ha Magyarországon a lakosság legalább 70%-a részt venne az egészségügyi ellátórendszer által felkínált szűrővizsgálatokon, a szervezett szűrés bevezetését követő 5-7 éven belül évente mintegy 1500-2000 személy idő előtti halálozása elkerülhető lenne.

 

Mi a szervezett lakosságszűrés célja?

A szervezett lakosságszűrés az egészséges vagy magukat egészségesnek gondoló személyek vizsgálatát jelenti. Célja, hogy egyszerűen elvégezhető, a vizsgált személy számára kellemetlenséget nem okozó, alkalmas módszer segítségével kimutassák a rejtett, tüneteket és panaszokat még nem okozó betegségeket, és mielőbb megkezdődhessen az orvosi kezelés.

A szűrés tüneteket és panaszokat még nem okozó, rejtett rendellenességek, azaz a betegségek keletkezése számára talajt jelentő megelőző elváltozások és kialakulásuk kezdeti szakaszában lévő betegségek korai felismerésére, valamint a betegségek kialakulásában szerepet játszó kockázati tényezők felismerésére szolgáló vizsgálat.

 

Mit jelent az alkalomszerű szűrés?

Az alkalomszerű szűrést maga a vizsgált személy kezdeményezi. Bármely más célból végzett orvosi vizsgálathoz kapcsolódhat; történhet háziorvosi vagy szakorvosi rendelőben. Az egyes munkahelyeken kezdeményezett, esetleg a spontán részvételre épülő, kampányszerű rákszűrés, ami évtizedek óta meghonosodott a hazai gyakorlatban is, alkalomszerű szűrésnek minősül.

Ennek a gyakorlatnak az a gyengéje, hogy vannak olyan személyek, akik szükségtelen gyakorisággal vesznek részt szűrővizsgálaton, míg a lakosság nagyobb hányada sohasem él vele. A tapasztalat szerint éppen ebből, a szűrővizsgálatot elhanyagoló hányadból kerülnek ki a végzetes lefolyású esetek. Ez az oka annak, hogy az alkalomszerű szűrési eredmények nem mutatkoznak a népesség egészségi állapotában.

 

Mit jelent a szervezett lakosságszűrés?

A szervezett szűrést az egészségügyi ellátórendszer kezdeményezi. Nagy lakosságcsoportokra terjed ki, olyanokra, akik életkoruk alapján a célbetegségre veszélyeztetettnek minősülnek. Nagyobb tömegeket vesz célba, nem hagyományosan orvosi, hanem népegészségügyi tevékenység.

 A szervezett szűrés az alkalomszerű szűréstől abban különbözik, hogy adminisztratív eszközök alkalmazásával, azaz a veszélyeztetett életkorban lévők személyes meghívása útján igyekszik elősegíteni, hogy az érintettek minél nagyobb számban vegyenek részt a szűrővizsgálaton.

 

Milyen esetben kezdeményezhető szervezett szűrés?

A szakmai közmegegyezés szerint szervezett, azaz személyes megszólításon, meghíváson alapuló szűrővizsgálatot csak abban az esetben kezdeményezhet az egészségügyi ellátórendszer, ha az alkalmazandó szűrési módozat eredményességére már van tudományos bizonyíték, azaz csökkenti a célbetegségből származó halálozást a népességben. Ennek a feltételnek jelenleg három szűrési típus felel meg:

EMLŐSZŰRÉS

a 45-65 év közötti nők kétévenkénti mammográfiás vizsgálatával

MÉHNYAKSZŰRÉS

a 25 és 65 év közötti nők háromévenkénti citológiai vizsgálatával

VASTAGBÉLSZŰRÉS

az 50-70 év közötti nők és férfiak esetében kétévenként a székletbeli rejtett vér kimutatásával